Egy csőd tömeg vagyok! Ezt fontosnak tartom elmondani. Az utóbbi időben nagyon rám jár az a bizonyos rúd.
Tegnap beteg lettem. Influenzás tünetekkel rúgott oldalba az élet. Na nem fáj csak ha nevetek.
Ma elindultam a boltba, mert vásárolni csak kell, hogy legyen mit az asztalra tennem.
Magad uram ha szolgád nincs.
Az autó hátsó gumi lapos! Hurrá! Elő a csomitartóból a lábbal taposható pumpát!
Most lábra gyúrok, felkiáltással estem neki, habár egy üres papír zacskóval ártalmatlanná lehetne tenni!
Félig sikerült levegőt erőltetnem bele, mikor tönkre ment az eszköz.
Irány a benzinkút, ami éppen útba esik. Viszont ott nem volt jó a készülék, amivel megoldottam volna a gondot.
Hát persze! Tovább!
A boltig elmegy. A pénztárnál már szakad rólam a víz. Naná, hogy mindenki bank kártyával fizet.
Vízióm van. Arra gondolok, hogy már a bejáratnál figyeltek hő kamerával és hamarosan jön a vírus kommandó!
Határozott mozdulattal a földre teríitenek és egy fekete furgonba tuszkolnak.
Na ez csak nem következik be. Fizetek.
Újabb kút, újabb kudarc! A harmadik töltő állomáson siker élményben volt részem.
Micsoda mázli!
Ez csak egy nap az életemből, de a többi sem sokkal különb.
Azt mondják: az utolsókból lesznek az elsők.
Nem akarok én az élen lenni. Jó lenne nekem ott valahol középen
